Verseim

Ősz anyó a kertek alatt
bő szoknyáját megrázta.

Domboldalon, fű között,
síró süni sündörög.

Fúj, fúj, fúj a szél,
útnak indul a levél.

Táncba hív az őszi szél.
– Gyere velem falevél!

– Mit suttog az őszi szél?
– Szállj messzire falevél!

Zirreg, zörrög a levél,
őszről mesél most a szél.